Motorolaj - Tudástár
A motor számára az ideális és stabil működéshez elengedhetetlen a megfelelő tulajdonságú és minőségű motorolaj kiválasztása. A Tudástárban megismertetjük Önt a különböző motorolajokkal és segítünk eligazodni, hogy vásárláskor a legjobb döntést tudja meghozni a gépkocsijának motorja számára.
Mik a kenőolajok feladatai?
– egymáson elmozduló felületek között fellépő súrlódási ellenállás csökkentése
– a jó tömítés biztosítása
– súrlódáskor keletkező hő elvezetése
– védelmet nyújt a korrózió ellen
– semlegesíti a savas és a lúgos égéstermékeket
Miből áll a motorolaj?
A kenőanyagok alapolajból és adalékokból állnak. Az alapolajat bázisolajnak is nevezik, ez a kenőolaj legnagyobb arányú összetevője. A kenőanyag lehet ásványolaj, növényi olaj, szintetikus olaj, vagy a kettő valamilyen keveréke (rész-szintetikus, félszintetikus olaj) is. Az ásványi alapolaj finomított kőolaj, míg a szintetikus és rész-szintetikus alapok poli-alfa-olefin, vagy éterolaj alapúak általában. A motorolaj több mint háromnegyed részét teszi ki az alapolaj. A motorolaj további alkotóelemei az úgynevezett adalékok. Ezek segítségével kap az olaj olyan tulajdonságokat, amelyek segítik a motor ideális működését, és megakadályoznak számos elkerülhető problémát. Az adalékok között találunk kopásgátló anyagokat, korrozióvédőket, súrlódáscsökkentőt, dermedésgátlót, vagy éppen antioxidánsokat.
Mit jelent a motorolajok esetén a viszkozitás?
A viszkozitás a motorolajokban a belső olajrétegek egymáshoz képest való elcsúsztatásánál fellépő – súrlódás jellegű – mozgást gátló ellenállás. A felhasználás szempontjából a kenőolaj nagyon fontos (talán legfontosabb) jellemzője. Newton törvénye szerint a “folyadékrétegek” elcsúszása során fellépő erő egyenesen arányos a súrlódó felületek nagyságával, egymáshoz viszonyított sebességével és fordítottan arányos a rétegek távolságával.
Tehát úgy, mint a többi folyadék esetén a motorolajoknál is ahogy nő a hőmérséklet, úgy csökken a viszkozitás. Ez fordítva is igaz. Konstrukciós szempontból azonban a viszkozitás változása csak bizonyos határok között engedhető meg. Ha az üzemi hőterhelés maximuma közelében túlságosan elvékonyodna a kenőanyag, úgy a filmképző szerepének csökkenése miatt az alkatrészek „besülésével” kellene számolni, míg az alkalmazási hőmérséklet tartomány minimumán sem szabad annyira „ledermednie” az olajnak, hogy szivattyúzhatatlanná váljon. Ez utóbbi eset az indításkori kopások mértéke miatt fontos. A kopás annál kisebb, minél hamarabb „átolajozza” a kenőanyag a motort.
A viszkozitási index fogalmának bevezetésekor kiválasztották a viszkozitás változás szempontjából az akkor ismert legjobb és legrosszabb olajokat. A legjobb az, amelynek a legkevésbé nő a viszkozitása a hőmérséklet csökkenésével. Ezek a paraffinos alapolajok és elnevezték 100-as viszkozitási indexűnek, a legrosszabbat a nafténes alapolajat pedig 0-s-nak. Ez a két alapolaj két különböző helyről származó kőolajból készül. Természetesen mind a viszkozitásukat kevéssé változtató (100-as indexű), mind a viszkozitásukat nagyon változtató (0-s indexű) olajokból vannak kisebb-nagyobb viszkozitású olajok, hiszen az index nem a viszkozitást, hanem a viszkozitásnak a változását mutatja. Így 0-s és 100-as indexű alapolajok viszkozitás szerinti sorozatát kapjuk. Az alapolajoknak a sorozatából azokhoz az olajokhoz hasonlítjuk a vizsgálandó olaj viszkozitásának hőmérséklet szerinti változását, amelynek kinematikai viszkozitása 100 °C-on a vizsgálandó olaj kinematikai viszkozitásával azonos. Mérése a vizsgált olaj viszkozitás-változásának a két alapolaj sorozattal való összehasonlításán alapszik. A VI értéket egész számra kerekítve kell megadni. Az eredetileg önkényesen 100-as viszkozitási indexűnek választott olajoknál a mai technológiákkal lényegesen jobbat is elő tudnak állítani, ezért VI-os érték 100 fölötti is lehet, sőt – a nullásnál rosszabb olajok esetén – akár negatív is. Negatív indexűekkel a gyakorlatban nem találkozunk, 100-nál nagyobb indexűekkel annál inkább. A mai legkorszerűbb motorolajok VI-os értéke már 200 körüli.
A világszerte ma is mértékadó, szabvány szintű ajánlást az Autóipari Mérnökök Egyesülete (SAE) a J300 ajánlásában fogalmazta meg. Ez rögzíti a viszkozitás minimumát és maximumát, valamint osztályokba sorolást tartalmaz aszerint, hogy ezen értékeket mely hőmérsékleten éri el az adott kenőanyag.
Teljesítményszintek
API motorolaj-osztályozási rendszer
Az amerikai kőolaj intézet API (American Petroleum Institute) Engine Service Categories (korábban API Service Classification), két nagy csoportba sorolja a motorolajokat: benzinmotorokhoz, illetve dízelmotorokhoz használatosakra amelyet az API, az SAE és az ASTM közösen alakítottak ki. Az API motorolaj-osztályozás nyitott rendszer, amely lehetővé teszi a motorolajok fejlesztésében és minősítésében elért eredményeknek az osztályozási rendszerbe való bevitelét. Az alábbi táblázat az eddigi osztályokat, ill. kategóriákat mutatja be, másrészt az egyes kategóriákat vizsgálati módszerekkel és értékszámokkal a SAE J 183 szabvány definiálja.
A benzinmotorokhoz használt motorolajokat SA, SB, SC, SD, SE, SF, SG, … betűkkel jelöli ahol az S a benzines üzemmódra utal, az utána álló betű pedig a teljesítményszintet jelöli. Dízelmotorokhoz használatos motorolajok teljesítményszint szerint besorolása C betűvel kezdődik, az utána álló betű jelzi a teljesítményszintet. Tehát az SF magasabb teljesítményszintű motorolaj minta az SE, dízelmotoroknál pedig a CE magasabb teljesítményszintet képvisel mint a CD motorolaj. A motorolajok több minősítéssel is rendelkezhetnek, pl. API SF/CC. Ez azt jelenti, hogy olyan benzinmotorokhoz való olajról van szó , amely SF teljesítmény besorolású, de erre az olajra elvégezték a dízel minősítő vizsgálatokat is. Ez utóbbi szerint az olaj CC besorolással rendelkezik.
Ha API CC/SF jelölést látunk, akkor olyan dízel motorolajról van szó, amelyik benzines besorolással is rendelkezik.
“S” jelű olajok, a benzinüzemű motorok kenőanyagai
Benzinüzemű motorolaj kategóriák:
SA – hatályon kívül
SB – hatályon kívül
SC – hatályon kívül
SD – hatályon kívül
SE – hatályon kívül
SF – hatályon kívül
SG – 1989-ben bevezetett katalizátorbarát, ólommentes benzinüzemhez alkalmas teljesítménykategória.
SH – 1997 előtt gyártott motorokhoz. Minden korábbi előírás esetén alkalmazható.
SJ – 2001 előtt gyártott motorokhoz egységesen használható.
SL – 2001 júliusától érvényes teljesítményszint, különösen a kopásvédelem, az öregedésállóság és az energiahatékonyság terén támaszt fokozott követelményeket.
SM – Minden jelenleg használatban lévő gépjárműmotorhoz. Bevezetve 2004.11.30-tól. Az olajok fokozott öregedésállósággal, jobb lerakódás elleni védelemmel, jobb kopásvédő képességgel és kedvezőbb hidegtulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddigi teljesítményszintűek. Néhány SM kategóriájú motorolaj megfelel az ILSAC GF-4 specifikációnak és/vagy energiatakarékos (EC) olajnak minősíthető. Az SM olajokban alkalmazható adalékelemek foszfortartalma és kéntartalma a korábbi telejsítményszintekhez képest korlátozott, a jobb katalizátor-kompatibilitás érdekében.
SN: 2010 októberében kerül bevezetésre. Alapvetően az ILSAC GF-5 műszaki követelményeit veszi át, de a minősíthető SAE viszkozitás osztályok köre szélesebb, tartalmazza a 10W-XX osztályokat is. Az API SN minősítésű motorolajokat 85% bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyag használata mellett is tesztelik. Csökken a katalizátormérgező foszfor- és kéntartalom, a hangsúly a SAE 0W-20, 5W-20 viszkozitás osztályokon van. A szigorú vizsgálati határértékek miatt az iszapképződésnek jobban ellenálló hidrokrakkolt alapolajok és a belső motortisztaságot elősegítő korszerű hamumentes antioxidáns, detergens-diszpergens és súrlódásmódosító adalékok kerülnek előtérbe.
“C” jelű olajok, a dízelmotorok kenőanyagai
Dízelüzemű motorolaj kategóriák:
CA – hatályon kívül
CB – hatályon kívül
CC – hatályon kívül
CD – hatályon kívül – 1955-től érvényes nehézüzemű dízel és turbódízel kategória.
CE – Hatályon kívül – 1987-ben bevezetett kategória. Az API CD-hez képest 3 új fékpadi vizsgálattal (NTC 400, Mack T-7, Mack T-6) bővítve.
CF – Korábban CD. 1994-ben bevezetett, közepes teljesítményszint feltöltött motorokhoz.
CF-4 – A korábbi API CE kategóriát felváltó közepes teljesítményszint. 1991-ben az API CE-t váltotta fel. Új vizsgálat a dugattyútisztaságra: Cat 1K a Cat 1G2 helyett.
CG-4 – 1995-ben bevezetett korszerű kategória az összes korábbi gyártású motortípushoz.
CH-4 – Nagyon magas követelményszintű kategória, a legtöbb jelenlegi amerikai “nehézdízel” motortípushoz alkalmazható. Kiemelt kopásvédelem és koromdiszpergáló képesség jellemzi.
CI-4 – 2002-ben bevezetett kategória, a CH-4 további szigorított motorfékpadi követelményei és új emissziós előírások jellemzik. 2002-ben bevezetett kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű dízelmotorokhoz, amelyek megfelelnek a 2004-ben bevezetetndő amerikai kipufogógáz-előírásoknak. Az ilyen minősítéssú motorolajok legfeljebb 0,5 tömeg-százalékban ként tartalmazó dízel üzemanyagok alkalmazása esetén használhatók. Kifejezetten kipufógógáz-visszavezetéssel ellátott motorokhoz (EGR). Optimális védelmet nyújt korrózió ellen, a korom által okozott motorkopás ellen, véd a a dugyattyú lerakódással szemben, és ellenáll a korom tartalom növekedése miatt bekövetkező alacsony- és magas hőmérsékleti viszkozitás-változásnak. Alkalmazható az API CH-4, CG-4, CF-4 specifikációjú olajokat igénylő motorokban is.
CJ-4: 2006-ban bevezetett új kategória, nagy fordulatszámú, négyütemű országúti dízelmotorokhoz, amelyek megfelelnek a 2007-ben bevezetett amerikai kipufogógáz-előírásoknak. SAPS-szintje majdnem olyan alacsony, mint az ACEA E6-ra jellemző szint. Az ilyen minősítéssú motorolajok legfeljebb 0,5 tömeg-százalékban ként tartalmazó dízel üzemanyagok alkalmazása esetén használhatók. Optimális védelmet nyújt a katalizátor-mérgezés, részecskeszűrő-eltömődés, motorkopás ellen, véd a a dugattyú lerakódással szemben, és ellenáll a korom tartalom növekedése miatt bekövetkező alacsony- és magas hőmérsékleti viszkozitás-változásnak. Alkalmazható az API CI-4 Plus, CI-4, CH-4, CG-4, CF-4 specifikációjú olajokat igénylő motorokban is.
ACEA motorolaj szabványok
Különböző kenőanyagoknak különböző minőséget kell produkálniuk. Ezt a minőséget speciális laboratóriumok írják elő, majd ellenőrzik a gépjárműveken végzett tesztek és vizsgálatok során.
Nemzetközi testületek végzik el a teljesítmény szerinti osztályozást, valamint a piaci igényeknek és a motortechnológiai fejlődésnek megfelelően alakítják, jelentetik meg és aktualizálják az úgynevezett specifikációkat.
Az ACEA által létrehozott motorolaj-teljesítményszint rendszer 1996-ban került bevezetésre és 1997. január 1-jétől kötelező érvényű a gépkönyvi előírásokban. Előírásait az európai autógyártók széles körben alkalmazzák, de a távol-keleti gyártók Európában forgalmazott modelljeinek gépkönyveiben is fellelhetők. A nagyon részletesen kidolgozott, a motorolajok minden lényeges képességének értékelését tartalmazó ACEA teljesítményszint-kategóriákat rendszeresen felülvizsgálják és a kor követelményeinek megfelelően frissítik. Jelenleg ez a legrészletesebb, egyben legszigorúbb motorolaj-minősítési rendszer.
Európában a vezető európai autógyártókat tömörítő szervezet, az ACEA határozta meg a motorolajok kategorizálási rendszerét, amely a következő:
„A” – benzinüzemű autókban használt motorolajok
„B” – dízelmotorok kenőanyagai
„C” – alacsony SAPS tartalmú, vagy dízel részecskeszűrővel kompatibilis termékek
„E” -haszongépjárművek motorolajai
Ennek az osztályozásnak köszönhető, hogy a megfelelően megválasztott motorolajnak hála, járművünk megfelelő viszkozitású kenőanyaggal működhet, és kevesebb hamuképző összetevő károsítja a működést.
A/B: Benzin- és dízelmotorok
A3/B3: Stabil, viszkozitástartó olaj, nagy teljesítményű, benzin- vagy dízelmotoros személy- illetve kishaszon-járművek számára. Ha a motorgyártó lehetővé teszi, használható hosszú csereperiódusú olajként, egész éves alacsony viszkozitású olajként vagy nehéz üzemi körülmények között működő gépjárművek motorolajaként. Magas minőség, viszkozitás-, és kimondottan nyírás stabil, SAE 0W-X, 5W-X, 10W-40, 15W-40, 15W-50, 20W-50; nyújtott szervizintervallum, magas kopásálló HTHS viszkozitás (> 3,5 mPa*s)
A3/B4: Stabil, viszkozitástartó olaj, nagy teljesítményű, benzin- vagy közvetlen befecskendezős dízelmotorok számára. Használható ott is, ahol ACEA A3/B3 van előírva. Ugyanaz, mint az A3/B3, de DI-Diesel motorok számára is, SAE 0W-30, 0W-40, 5W30, 5W-40, 10W-40. Az A4 a DI-Otto motorokra vonatkozik. Nyújtott intervallumos HTHS-viszkozitás (> 3,5mPa*s) mellett.
A5/B5: Stabil, viszkozitástartó olaj, amely olyan nagyteljesítményű, benzin- és dízelmotoros személy- illetve kishaszon-járművek számára lett kifejlesztve, amelyekhez az alacsony súrlódású, alacsony viszkozitású (2,9 és 3,5 mPa*s közötti HTHS viszkozitás) olaj használata megengedett. Ezek az olajok bizonyos motorokhoz alkalmatlanok lehetnek. Kétség esetén a gépkönyvi előírás az irányadó. Ugyanaz a teljesítmény, mint az A3/B4 esetében, SAE 0W-20, 0W-30, 5W-30, de csökkentett HTHS viszkozitás, mint az A1/B1-nél (2,9–3,5 mPa*s) nyújtott szervizintervallum mellett igazolt üzemanyag megtakarítással.
A1/B1: Ez a kategória kivezetésre került! Benzin- és dízelmotoros személy- és kishaszon-gépjárművekhez használható motorolaj, olyan motorok számára, amelyek lehetővé teszik alacsony súrlódásmutatójú és alacsony viszkozitású (xW/20 viszkozitású olaj esetén 2.6, egyéb viszkozitású olaj esetén 2.9 és 3.5 mPa*s közötti HTHS viszkozitás) olajok használatát. Ezek az olajok bizonyos motorokhoz alkalmatlanok lehetnek. Hagyományos minőség, kis viszkozitás SAE 0W-30, 5W-20, 5W-30, 10W-30, alacsony súrlódás igazolt üzemanyag megtakarítással.
C: Katalizátor kompatibilis olajok
Figyelem! Az ACEA C kategóriájú, alacsony hamutartalmú olajok bizonyos motorokhoz alkalmatlanok lehetnek. Kétség esetén a gépkönyvi előírás az irányadó!
C1: Stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely használható katalizátor-kompatibilis olajként DPF-fel és TWC-vel szerelt járművekhez, nagy teljesítményű dízel és benzin üzemű személy- és kishaszon-járművekhez, amelyekhez az alacsony súrlódású, alacsony viszkozitású (2,9 mPa*s fölötti HTHS viszkozitás) és alacsony SAPS szintű olaj használata van előírva. Ezek az olajok meghosszabbítják a DPF és a TWC élettartamát, és üzemanyag-takarékosságot biztosítanak. Low SAPS tartalmú olaj csökkentett HTHS-viszkozitással (< 2,9 mPa*s), kis viszkozitás (0W-X, 5WX); a teljesítmény olyan, mint az A5/B5 esetén, de behatárolt szulfáthamu, foszfor és kéntartalom mellett.
C2: Stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely használható katalizátor-kompatibilis olajként DPF-fel és TWC-vel szerelt járművekhez, nagy teljesítményű dízel és benzin üzemű személy- és kishaszon-járművekhez, amelyekhez az alacsony súrlódású, alacsony viszkozitású (2,9 mPa*s fölötti HTHS viszkozitás) olaj használata van előírva. Ezek az olajok meghosszabbítják a DPF és a TWC élettartamát, és üzemanyag-takarékosságot biztosítanak. Kis viszkozitás (0W-X, 5WX); a teljesítmény olyan, mint az A5/B5 esetén növelt szulfáthamu, foszfor és kéntartalom mellett, mint a a C1-04 esetében.
C3: Stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely használható katalizátor-kompatibilis olajként DPF-fel és TWC-vel szerelt járművekhez, nagy teljesítményű dízel és benzin üzemű személy- és kishaszon-járművekhez, amennyiben minimum 3,5 mPa*s az elvárt HTHS viszkozitás. Ezek az olajok meghosszabbítják a DPF és a TWC élettartamát. Kis viszkozitás (0W-X, 5W-X ); a teljesítmény olyan, mint az A3/B4 esetén növelt szulfáthamu, foszfor és kéntartalom mellett, mint a C1-04 esetében.
C4: Stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely használható katalizátor-kompatibilis olajként DPF-fel és TWC-vel szerelt járművekhez, nagy teljesítményű dízel és benzin üzemű személy- és kishaszon-járművekhez, amelyekhez 3,5 mPa*s fölötti HTHS viszkozitású, alacsony SAPS szintű olaj használata van előírva. Ezek az olajok meghosszabbítják a DPF és a TWC élettartamát.
C5: Új ACEA kategória. Üzemanyag takarékos és hosszú olajcsere periódusú, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely használható katalizátor-kompatibilis olajként DPF-fel és TWC-vel szerelt járművekhez, nagyteljesítményű dízel és benzin üzemű személy- és kishaszon-járművekhez, amelyekhez 2,6 mPa*s fölötti ugyanakkor 2,9 mPa*s alatti HTHS viszkozitású, alacsony SAPS szintű olaj használata van előírva. Fontos, hogy nem használható ott, ahová nincs kifejezetten előírva.
E: Nehézüzemű dízel motorolajok
E2: Hagyományos olaj nagyteljesítményűszívó és turbófeltöltős Diesel-motorokhoz többnyire hagyományos szervizintervallum mellett.
E4: UHPD minőségű, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely megelőzi a dugattyú szennyeződését, a kopást és a koromképződést. Ajánlott az Euro 1, Euro 2, Euro 3, Euro 4 és Euro 5 szabványú motorokhoz, nagy terhelés és extra hosszú csereperiódus alatt is. Használható DPF nélküli konstrukciókhoz, bizonyos EGR-rel szerelt és bizonyos SCR-rel szerelt gépjárművekhez. Az egyes járműgyártók előírásai eltérőek lehetnek, ezért kétség esetén a gyártói útmutatás az irányadó. Viszkozitás stabil, tiszta dugattyúkat, kopással szembeni ellenállást, koromkezelést és
kenésstabilitást biztosítva. Ajánlatos nagy értékű, az EURO I–IV követelményeket teljesítő Diesel-motorokhoz, nagyon komoly igénybevétel mellett. A gyártómű előrása szerinti nyújtott szervizintervallum. Megfelel részecske-szűrő nélküli, kipufogógáz visszavezetéses és NOx csökkentő szerkezettel felszerelt motorokhoz. Az ajánlás azonban gyártóművek szerint eltérő lehet, kétség esetén vegyük figyelembe a kezelési útmutatóban leírtakat.
E6: UHPD minőségű, alacsony SAPS szintű, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely megelőzi a dugattyú szennyeződését, a kopást és a koromképződést. Ajánlott az Euro 1, Euro 2, Euro 3, Euro 4 és Euro 5 szabványú motorokhoz, nagy terhelés és extra hosszú csereperiódus alatt is. Használható DPF-fel vagy anélküli konstrukciókhoz, valamint az EGR-rel szerelt és az SCR-rel szerelt gépjárművekhez. Az E6 minőségű olaj használata különösen ajánlott a részecskeszűrővel szerelt gépjárművek esetében. Az ilyen olajok csak alacsony kéntartalmú gázolajjal használhatók. Az egyes járműgyártók előírásai eltérőek lehetnek, ezért kétség esetén a gyártói útmutatás az irányadó. Viszkozitás stabil, tiszta dugattyúkat, kopással szembeni ellenállást, koromkezelést és
kenésstabilitást biztosítva. Ajánlatos nagy értékű, az EURO I–IV követelményeket teljesítő Diesel-motorokhoz, nagyon komoly igénybevétel mellett. A gyártómű előírása szerinti nyújtott szervizintervallum. Megfelel kipufogógáz visszavezetéses, részecskeszűrős vagy anélküli, és NOx csökkentő szerkezettel felszerelt motorokhoz. Az E6 minőség tökéletesen megfelel részecske szűrővel ellátott és alacsony kéntartalmú (max 50 ppm) üzemanyaggal működtetett motorokhoz. Az ajánlás azonban gyártóművek szerint eltérő lehet, kétség esetén vegyük figyelembe a kezelési
útmutatóban leírtakat.
E7: SHPD minőségű, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely megelőzi a dugattyú szennyeződését és a furattükrösödést. Továbbá felveszi a küzdelmet a kopással, a turbófeltöltő elszennyeződésével és a koromképződéssel szemben. Ajánlott az Euro 1, Euro 2, Euro 3, Euro 4 és Euro 5 szabványú motorokhoz, nagy terhelés és közepesen hosszú csereperiódus alatt is. Használható DPF nélküli konstrukciókhoz, bizonyos EGR-rel szerelt és bizonyos SCR-rel szerelt gépjárművekhez. Az egyes járműgyártók előírásai eltérőek lehetnek, ezért kétség esetén a gyártói útmutatás az irányadó. Viszkozitás stabil olaj, ellenőrzés alatt tartva a dugattyú tisztaságot és a furat tisztítását. Szintén felügyeli a kopást és a lerakódásokat a turbófeltöltőben, a
koromkezelést és a kenés stabilitást. Ajánlatos nagy értékű, az EURO I–IV követelményeket teljesítő Diesel-motorokhoz, nagyon komoly igénybevétel mellett. A gyártómű előírása szerinti nyújtott szervizintervallum. Megfelel részecske-szűrő nélküli, kipufogógáz visszavezetéses és NOx csökkentő szerkezettel felszerelt motorokhoz. Az ajánlás azonban gyártóművek szerint eltérő lehet, kétség esetén vegyük figyelembe a kezelési útmutatóban leírtakat.
E9: SHPD minőségű, közepes SAPS szintű, stabil, viszkozitástartó motorolaj, amely megelőzi a dugattyú szennyeződését és a furattükrösödést. Továbbá felveszi a küzdelmet a kopással, a turbófeltöltő elszennyeződésével és a koromképződéssel szemben. Ajánlott az Euro 1, Euro 2, Euro 3, Euro 4 és Euro 5 szabványú motorokhoz, nagy terhelés és közepesen hosszú csereperiódus alatt is. Használható dízel részecskeszűrős vagy a nélküli rendszerekhez, a legtöbb EGR-rel és SCR-rel szerelt gépjárműhöz. Az ilyen olajok csak alacsony kéntartalmú gázolajjal használhatók. Az egyes járműgyártók előírásai eltérőek lehetnek, ezért kétség esetén a gyártói útmutatás az irányadó.
Autógyártói jóváhagyások
Ford
Ford WS M2C913-A Motorolaj előírás korszerű benzines és dízelmotorokhoz.
Ford WS M2C913-B A 913A előírás további szigorításán alapuló specifikáció.
Ford WS M2C934-A Hosszú csereciklusú előírás, a legújabb benzines és részecskeszűrős dízelmotorokhoz.
Mercedes-Benz
MB 229.1. 1997. január 1-től életbe lépett dízel-, benzines motorolaj jóváhagyás
MB 229.3 Szigorított, energiatakarékos ( SAE 0W-, SAE 5W- ) előírás dízel-, benzines motorokhoz.
MB 229.31 A 229.31 követelményein alapuló, kémiai korlátozásokkal (alacsony SAPS tartalom) rendelkező specifikáció.
Előírás a dízel részecskeszűrővel épített motorokhoz:
MB 229.5 Hosszú csereperiódusú (Longlife Service Oil), energiatakarékos motorolaj, dízel- és benzines motorokhoz.
MB 229.51 Hosszú csereperiódusú (Longlife Service Oil), energiatakarékos motorolaj, benzines és részecskeszűrővel szerelt dízelmotorokhoz.
Opel
GM-LL-A-025 30.000 km-es jóváhagyás a legújabb benzines motorokhoz.
GM-LL-B-025 Szuperhosszú – egyes motorokban akár 50.000 km-es – jóváhagyás a legújabb Opel dízelmotorokhoz.
PSA
2009-ben a Peugeot és a Citroën márkákat jegyző, francia PSA csoport saját motorolaj-szabványokat bocsátott ki, hogy pontosabban meg tudja határozni az általa gyártott autókhoz elvárt motorolajok minőségét és összetételét. Összesen 4 szabványról van szó, amelyekről egyelőre nem sok információ forog közkézen, de azt tudni lehet, hogy mindegyik valamely ACEA szabványra épül.
PSA B71 2290 2009-ben bevezetett motorolajszabvány. Alacsony SAPS szintű motorolajat követel meg, amely alkalmas dízel részecskeszűrős konstrukciókhoz, valamint Euro 5 motorokhoz. Az olajnak teljesíteni kell az ACEA C2 vagy C3 elvárásait, illetve további PSA specifikus teszteket.
PSA B71 2294 2009-ben bevezetett motorolajszabvány. A megfelelő olajokkal szemben alapkövetelmény az ACEA A3/B4 teljesítése, továbbá meg kell feleljenek bizonyos PSA specifikus teszteknek.
PSA B71 2295 Az 1998-as modellévnél korábbi Peugeot/Citroën autókhoz való motorolaj. A teszt követelményei egyenértékűek az ACEA A2/B2 szabvány követelményeivel.
PSA B71 2296 2009-ben bevezetett motorolajszabvány. A megfelelő olajokkal szemben alapkövetelmény az ACEA A3/B4 teljesítése, továbbá meg kell feleljenek bizonyos PSA specifikus teszteknek.
Volkswagen
VW 500.00 Üzemanyag-takarékos benzines motorolaj (SAE 5W-30, 10W-30, 5W-40, 10W-40) 2000 előtti gyártású motorokhoz.
VW 501.01 Általános benzines motorolaj, 2000 előtti gyártású motorokhoz.
VW 502.00 Általános benzines jóváhagyás nem feltöltött, korábbi tervezésű motorokhoz.
VW 503.00 Meghosszabbított – 30.000 km-es – csereperiódusú, energiatakarékos, SAE 0W-30 viszkozitású motorolaj Otto motorokhoz. (HTHS < 3.0 mPas)
VW 503.01 Meghosszabbított csereperiódusú előírás erősen forszírozott (pl. Audi TT 1.8 Turbo és S3 1.8 Turbo) motorokhoz. (HTHS > 3.5 mPas)
VW 504.00 A legújabb, változó hosszúságú szervizintervallumra alkalmas (15.000 km/ 1 év, max. 30.000 km/2 év), long life motorolaj előírás Otto-motorokhoz. Alkalmazható Long Life üzemben: a korábbi VW 503 01, 503 00 követelményű motorokban. Normál, 15.000 km-es olajcsere ciklussal: a korábbi (VW 500 00), 501 01 és 502 00 követelményű motorokban.
VW 505.00 Turbó-dízel motorolaj előírás korábbi tervezésű VW TDI motorokhoz.
VW 505.01 Előírás VW PDE ( Pumpe Düse Einheit – egybeépített dízel adagoló-porlasztó típusú) – TDI motorokhoz.
VW 506.00 Meghosszabbított csereperiódusú, energiatakarékos, SAE 0W-30 viszkozitási osztályú motorolaj az új generációs (nem PD TDi ) dízel motorokhoz.
VW 506.01 Meghosszabbított csereperiódusú előírás VW PDTDi motorokhoz Magában foglalja a VW 503 00 és 506 00 előírásokat is.
VW 507.00 A legújabb, változó hosszúságú szervizintervallumra alkalmas (15.000 km/ 1 év –től max. 30.000/ 35.000/ 50.000 – típustól függően – max. 2 év) long life motorolaj előírás dízelmotorokhoz. Dízel részecskeszűrővel ellátott VW motorok követelménye. Nem alkalmazható: V10 és soros 5 hengeres (R5) VW TDI motorokban kizárólag VW 506 01, illetve 1998-tól 2001 júl.-ig, normál csereintervallumú VW Pümpe Düse (PD TDi) motorokhoz kizárólag 505 01 jóváhagyású motorolaj használható.
Motorolaj adalékok
Kopásgátló adalékok (antiwear additives, AW)
A kopásgátló adalék a fémek felületén filmet képez, amely először fizikailag adszorbeálódik, majd a hőmérséklet és a nyomás növekedésével – a vegyes súrlódási tartományban – a súrlódó felületekkel kémiai reakciók révén erősen összekapcsolódik. Ezt főleg nagyon reakcióképes bomlástermékei teszik lehetővé. A kémiai kötések kialakításában döntő szerepet játszanak a fém felületén levő atomok és a szerves vegyületek közötti elektronátmenetek. Ezek egy könnyebben nyírható érintkezési felületet képeznek, és a sikló felületek közötti közvetlen fémes érintkezést (felületi csúcsok közvetlen kopását) megakadályozzák. A kopásgátló adalékok kémiai szerkezete leegyszerűsítve két fő részből áll: egy poláros fejből és egy apoláros szénhidrogéncsoportból. Az előbbi a felületaktív csoport (foszfor- és/vagy kén- és/vagy nitrogén- és/vagy oxigéntartalmú), ami a fémfelület felé orientálódik, míg az oleofil rész (szénhidrogénláncot tartalmaz) az olajban van. A leggyakoribb képviselőik lehetnek fémtartalmúak és hamumentesek is. Működési hőmérséklettartományuk alsó határa 60-80 °C. Fő feladatuk a vegyes súrlódás esetén bekövetkező kopás csökkentése. Az egyik legismertebb AW adalék a cink-dialkilditiofoszfát (ZDDP). A cink-dialkilditiofoszfátok kiváló kopásgátló hatását már kb. 60 éve felismerték. Ezek a legjobb, legolcsóbb, leggyakrabban használt kopásgátló adalékok. Jó oxidációgátló és korróziógátlók is egyúttal, de csak enyhébb körülmények között (hidrodinamikai és vegyes kenés) hatékonyak. Először fiziszorpcióval a fémfelülethez kötődnek, majd termokémiai reakcióval (oxidáció, bomlás, hidrolízis egymás mellett) foszfátüveg képződik, ami a fémfelületet bevonja és kitölti az egyenetlenségeket. Ez a film csökkenti a súrlódást, megakadályozza az összehegedést (adhéziós kopás). Korlátozott nyírási ellenállása miatt a fémfelülethez csak adott mértékig képes tapadni, így a nyírás áldozatává válik. Sajnos nagy nyomáson és/vagy terhelésnél és/vagy hőmérsékleten elvesztik hatékonyságukat. Újabban – kiváló detergens-diszpergens hatásuk mellett – jó súrlódás- és kopáscsökkentőnek találták a molibdén tartalmú poliizobutilén-szukcinimideket is.
Súrlódáscsökkentő adalékok (Anti Friction additives)
A súrlódáscsökkentő adalékok olyan felületaktív anyagok, amelyek befolyásolják a súrlódási együttható értékét a határkenés körülményei között. Ezek az adalékok fizikai erőkkel (például adszorpcióval) vagy gyenge kemiszorpcióval felületi réteget képeznek. Ennek vastagsága, erőssége kisebb, mint a kopásgátló adalékok és a fémfelület között kémiai reakció eredményeképpen kialakuló film. Ennek ellenére a súrlódáscsökkentők által kialakított réteg képes a (sikló) felületeket egymástól elválasztani, és így csökkenteni a súrlódási együtthatót. Ennek értéke 0,01-0,02, ami még egy nagyságrenddel nagyobb a hidrodinamikai kenés együtthatójánál (0,001-0,006). Egy készre formulázott motorolaj 0,12-0,18 súrlódási együtthatóját súrlódáscsökkentő adalék alkalmazásával 0,06 és 0,08 közötti értékre lehet csökkenteni. A súrlódáscsökkentő adalékok jelentősége az utóbbi 10 évben különösen megnőtt az energiatakarékos motorolajok gyártásakor. Több kutató is beszámolt a molibdénvegyületek (pl. molibdén-ditiokarbamátok) és a cink-dialkilditiofoszfátok szinergetikus hatásáról. Ennek egyik magyarázata, hogy a molibdén bediffundál az érdesség csúcsaiba és nagy terhelés hatására alakítható eutektikumot képez. A fémorganikus vegyületek súrlódó polimer képződéshez is vezethetnek, vagy a kénvegyületekből a tribokontaktusokon MoS2 keletkezhet. Ezen adalék(ok) alkalmazásával nemcsak a motorhajtóanyag-fogyasztás csökkenthető (költségcsökkentés, energiahordozókkal való takarékosság), hanem kisebb lesz a motor általános emissziója is.
EP adalékok (Extreme Pressure additives)
Nagy terhelésnek kitett motorok esetén EP adalékolt olajra lehet szükség. Ezek az aktív vegyületek (Cl, P tartalmúak) igen nagy nyomás – ebből származik a nevük: EP-extreme pressure -, illetve magas hőmérséklet esetén is fokozott kenőképességet biztosítanak. Használatuk kiemelt figyelmet igényel, mivel az aktív vegyületek erősen környezetszennyezőek.
Viszkozitás-módosító, viszkozitásindext növelő adalékok (V modifiers, VI improvers)
A fentiekben már említésre került, a szintetikus alapolaj több előnyös tulajdonsággal is rendelkezik az ásványolajjal szemben. Egyik ilyen tulajdonság a magasabb viszkozitásindex. Ennek jelentőségéről a cikksorozat IV. részében részletesen szó esik. Elöljáróban annyit, hogy a hőmérséklet növekedésekor a viszkozitás exponenciálisan csökken, azonban a kenőanyagnak gyakran széles hőmérsékleti tartományban kell megfelelő kenést biztosítania, emiatt a viszkozitás hőmérsékletfüggésének ismerete nagyon fontos. Az a jó kenőanyag, amelynek a viszkozitása a hőmérséklet-változás hatására kevésbé változik, viszkozitási indexe magas. A kívánt viszkozitási tulajdonságot megfelelő gyártási eljárással és gondosan megválogatott adalékolással módosítani lehet és kell. Hagyományos gyártási eljárással készült ásványi eredetű alapolajnál ehhez nagyobb mennyiségű adalékanyagra van szükség mint szintetikus alapolaj esetén.
A viszkozitás-módosító adalékok működésének mechanizmusa: kis hőmérsékleten a hosszú láncú polimermolekulák gombolyagokat képeznek, amelyek a folyást nem, vagy alig akadályozzák. Nagyobb hőmérsékleten a gombolyag kötegekké (szálakká) alakul a felgyorsuló molekulamozgás következtében, amelyek a folyékonyság ellen hatnak. Tehát a polimer oldhatósága (duzzadása, gombolyagának fellazulása és felbomlása) nagyobb hőmérsékleten nagyobb, és ez akadályozza az alapolaj viszkozitás-csökkenését a hőmérséklet-emelkedés hatására. A fonalszerű molekulák a különböző lazaságú gombolyag, vagy spirális alakú molekulákhoz képest nagyobb viszkozitás-növekedést okoznak. E hatások (jelentős viszkozitásnövelés – vastagító hatás – nagy hőmérsékleten és minimális mértékű kis hőmérsékleten) kihasználása teszi lehetővé a többfokozatú motorolajok előállítását. Az ilyen kenőolajok biztosítják a könnyű indíthatóságot (és kopásvédelmet) alacsony hőmérsékleten, és a megfelelő mértékű kenést (megfelelően nagy viszkozitást) magas hőmérsékleten.
Fémtartalmú és hamumentes detergens, diszpergens adalékok (DD additives)
Nagyon fontos szerepük van. Feladatuk a keletkező korom és egyéb, olajban oldhatatlan termékek lemosása a felületekről és diszpergálása, kolloid szuszpenzióban tartása, lebegtetése, annak céljából, hogy ezeket az olajszűrőben le lehessen választani, illetve ne tapadjanak meg a fém felületén. A fémtartalmú detergens-diszpergens adalékokat gyakran a hamutartalmú jelzővel együtt használják, mert a fémek hamuképző komponensek. A hamutartalmú DD adalékok fő feladata a kenőolaj elsavasodásának hátráltatása mellett a tükrösödés (olajeredetű, általában vízoldható – henger, dugattyú, égéstér) és a szén- és lakkszerű (hajtóanyag-eredetű, acetonban oldódó – szelepemelők, dugattyúgyűrűk) lerakódások csökkentése a dugattyúkon, a gyűrűbesülés stb. megelőzése szigorú, nagy hőmérsékletű üzemelési körülmények között. A lerakódások képződését peptizáló hatásukkal akadályozzák meg, azaz az idegen szilárd részecskéket (vas- és lakk-képzők, szennyezések, oxidációs termékek stb.) poláris részükkel körülveszik, és lebegésben tartják. Ezért azok nem tudnak kiülepedni a fémfelületre és különböző lerakódásokat kialakítani. Ezen kívül a 0,01 és 0,1 mikrométer közötti szennyezéseket a DD adalékok apoláris részei olyan tömören veszik körül, hogy azok összekapcsolódását és összetapadását megakadályozzák. Az így keletkező szerkezetet micelláknak nevezik. Az olaj technikai adatlapján az alkalmazott DD adalékok mennyiségének és minőségének (fémtartalmú vagy hamumentes) indikátora lehet a teljes bázisszám (TBN). A magas TBN érték jó savasodás-ellenálló képességet jelöl, egyúttal utalhat az olaj magas szulfáthamu képződési hajlamára, ha az nincs külön feltüntetve. A feltételes módnak ebben az esetben nagy jelentősége van, mivel az újabb fejlesztések arra irányulnak, hogy a fémtartalmú adalékokat a lehető legnagyobb részarányban hamumentesekkel váltsák ki, így a fenti összefüggés (magas TBN érték -> nagy hamuképződési hajlam) nem minden esetben állja meg a helyét. Az olaj technikai adatlapján feltüntetésre kerülő jellemzők részletezésére a cikksorozat V. részében kerül sor. A hamumentes detergens-diszpergens adalékok jelentős mértékben hozzájárulnak a motorolajok csereperiódusának növeléséhez. Ez nemcsak felhasználói költségmegtakarítást, hanem környezetvédelmi előnyt (pl. csökkenti a használtolaj mennyiségét és megsemmisítésének, újrafelhasználásának problémáját) és energiaforrásokkal való takarékosságot is jelent.
Habzásgátló adalékok
A habzásgátló adalékok feladata a bomlástermékek miatt megnőtt felületi feszültség csökkentése. Az olajhab keletkezését el kell kerülni, mert egyrészt kenési kimaradás léphet fel, másrészt a kenőanyag megnövekedett felületén az oxidáció könnyebben lejátszódhat. Ezek a vegyületek az olajban levő lég(gáz)buborékok felületén (a buborékokat a folyadékfázistól elválasztó felületi hártyán) adszorbeálódva csökkentik a határfelületi feszültséget (a hártya stabilitását), és így megszakítják azt. A habzásgátlóknak nem szabad az olajban oldódniuk, és nagyon finoman eloszlatottnak kell lenniük, mert idegen anyagként a buborékok vékony folyadékhártyáiba be kell épülniük, aminek hatására megváltozik a határszög, és a felületi feszültség csökken, az olajhártyácska összetartása megszűnik és a buborék szétpattan. A habzásgátlók hozzájárulnak az olaj öregedésének, viszkozitás-növekedésének és az összenyomhatóság-növekedés mérsékléséhez, illetőleg ezek megelőzéséhez; csökkentik az olajveszteséget és a nem megfelelő kenés veszélyének lehetőségét. Adalékolási koncentrációjuk nagyon alacsony: 0,1-10 ppm.
Korróziógátló adalékok
A kenőolajok jelenlétében a korrózió sajátos formái alakulnak ki. A korrózió mértéke jelentősen függ a körülményektől (hőmérséklet, nyomás, oxidáló atmoszféra, savas gázok, folyadékok, reakcióképes vegyületek). A motorok esetében főleg a súrlódási és a kenéstechnikai korrózió alakul ki, de szerepe van a külső, ún. környezeti (atmoszférikus) korróziónak is. A korróziós inhibitorok feladata, hogy megvédjék az acélt, valamint a többi fémet a korróziós támadásoktól, részben a fémfelület bevonásával, részben pedig az agresszív vegyületek hatástalanításával. A kellő mértékű korróziógátló hatás elérésére a motorolajokban általában mindig szükséges szintetikus korróziós inhibitorok alkalmazása, még a hagyományos kőolajeredetű alapolajok esetében is, amelyek ugyan tartalmaznak kevés korróziógátló hatású vegyületet is. A korróziós inhibítorok egy adszorpciós vagy kemiszorpciós film létrehozásával meggátolják a víz, oxigénmolekula felülethez jutását, illetve a savas termékeket (SO2, SO3, NOx) semlegesítik.
Oxidációgátló adalékok
Az oxidációs stabilitást növelik. Az oxidáció mindenképpen káros, mert a reakció terméke savas kémhatású, nagyobb viszkozitású, általában lakkszerű vagy iszapszerű lerakódást okoz. A motorolajok esetében is spontán végbemegy az öngyorsító oxidáció, aminek eredménye a gyantásodás, üledékképződés stb., vagyis az öregedés. A szénhidrogének folyadékfázisú oxidációja szabad gyökök keletkezésével induló és lefolyó autokatalitikus folyamat. Az oxidációgátló adalékok (oxidációs inhibitorok) kémiailag aktív vegyületek, amelyek könnyen oxidálódnak és az oxidációs láncreakciókat kiváltó gyököket deaktiválják, és így megakadályozzák vagy késleltetik a szerves anyagok öngyorsító, ún. autooxidációját, a kenőanyagok öregedését. A kőolajeredetű alapolajok az egyre nagyobb mértékű finomítás hatására napjainkban már egyre kevesebb természetes inhibitort (kén-, nitrogén- és oxigéntartalmú vegyületeket) tartalmaznak. A hagyományos technológiákkal előállított paraffinos alapolajokban határozták meg a természetes oxidációgátlók leginkább kedvező mennyiségét. Az új összetételű alapolajok gyártásakor azonban ezeket a vegyületeket eltávolítják. Ezért a szintetikus oxidációgátlók szerepe egyre nagyobb lett.
Tömítéseket duzzasztó adalékok
A hidrokrakkolással előállított alapolajok, egyes szintetikus alapolajok a tömítőanyagok bizonyos rugalmasságát biztosító komponenseit képesek kioldani. Ennek következménye a tömítések rideggé válása, méretük és tömítő hatásuk csökkenése. Ennek ellensúlyozására ún. tömítéseket duzzasztó adalékokat alkalmaznak. Ilyen adalékok a dioktil-szebacát, -ftalát, dihexil-ftalát, tridecilalkohol stb., amelyek a szintetikus alapolajok csoportjába tartoznak. Az első szintetikus motorolajok tömítést károsít(hat)ó hatása sajnos annyira beleivódott a köztudatba, hogy a mai napig sokan erre (az időközben már kiküszöbölt) hátrányra hivatkozva ódzkodnak a teljesen szintetikus kenőanyagok alkalmazásától.
Fémdeaktivátorok
A fémdeaktivátorok tulajdonképpen oxidációgátlók, képesek viszonylag stabil komplex vegyületeket (kelátokat) képezni a fémekkel. Hatásukat az olajban levő fémionok (főleg a réz) passziválásával fejtik ki, ezzel gyengítve illetőleg megakadályozva a fémek oxidációt gyorsító hatását.
Illékonyság-módosító adalékok
Csökkentik az olaj könnyebb összetevőinek párolgását, ezzel elősegítve a kenőanyag összetételének közel azonos szinten tartását, besűrűsödésének, folyósság-módosulásának elkerülését, a kipufogógáz károsanyag-emissziójának csökkentését.
Alkalmazhatósági hőmérséklettartományt kibővítő adalékok
A kenőanyagok széles hőmérséklet-tartományban történő alkalmazását korlátozhatja, ha nem kellően magas a lobbanáspontjuk, illetve nem kellően alacsony a dermedéspontjuk. A dermedéspont-csökkentők hamumentes szerves vegyületek, amelyek a paraffinos alapolajokban levő paraffinkristályokat körülveszik, és így megakadályozzák azok növekedését; ezáltal gátolják a paraffinkristályok kölcsönhatásának kialakulását, olajadszorbeáló és gélképző hajlamát, másként mondva a viszkozitás túlzott növekedését. 8-10 °C dermedéspont-csökkenés érhető el pl. 0,05-1% koncentrációban alkalmazott metakrilát-polimerrel.
Tapadóképességet fokozó adalékok
A tapadóképességet a polaritás határozza meg. A poláros anyag a poláros felületen tapad jól, míg az apoláros az apolároson. Mivel a fémen többnyire poláros (oxid) réteg található, amelyen az apoláros (szénhidrogén) kenőolaj nem tapad jól, ezért a szénhidrogén alapú kenőolajokhoz tapadó képességet javító adalékokat kevernek. Ilyen adalék pl. az észter, melynek tapadóképessége kiváló.
Teljesítményszint-növelő adalékok
A teljesítményszintet biztosító adalékokat általában adalékpackage formájában adják az alapolajokhoz. Ezen adalékcsomag jellemző összetétele a következő: diszpergens: 40-50%, detergens: 15-28%, kopásgátló: 8-12%, súrlódásmódosító: 1-2%, oxidációgátló: 5-15%, korróziógátló: 1-2%, tömítéseket duzzasztó adalékok: 0-0,5%, és hígítóolaj: 10-20%. Ezek az adalékcsomagok hatékonyság szempontjából kiegyensúlyozottak, így az utóadalékolás nem ajánlott.